nagy lendületet vettem, mondván kibulizom magamból a bánatot.. Jól is indult a projektt megvalósítása. Barátságos lékkör alakult ki a wowos kockákkal.. iszogattunk a Serpa klubban. Bemelgítésnek pontosan megfelelt. 10 felé felhívtok az Ügyeletest, hol tudnánk találkozni, így kiderült, hogy megint abba a bizonyos kocsmába vezet az utunk ahol volt "szerencsém" megismerni Laut és ezzel elindítani magam egy képzeletbeli leejtőn.
amitől tartottam beigazolódott.. Lau ott volt a Rókalyukban. És megint következtek a kettős érzések. Iszonyatosan boldog voltam, hogy láthatom, de a tudat, hogy nem lehet az enyém megöl. összetör. kifacsarja a szívem. és továbbgurít azon a bizonyos leejtőn. egyik pillanatban méterekkel a föld felett jártam, másikban meg magamba roskadva bámultam vagy őt vagy a levegőt előttem. Összességében talán jónak mondhatom.. bár a buli az éjszakára és a mai napra gyakorolt hatása eléggé sárba taszító.. megint nem tudok másra gondolni (nem mintha eddig nagyon ment volna, de valamivel talán jobb volt).. bár ha nem láthatnám néha lehet abba őrülnék bele.. asszem nemtudok lemondani róla. ha más képes az életéből 3 évet áldozni arra akit szeret, akkor én is képes vagyok várni, amíg ki nem derül mi lesz..
Ma reggel volt a rozmaringos karácsony. apu szokatlanul jól beszélt és az emberek is jó néven vették a hozzájuk intézett jókivánságokat. a beszéd után a vezetőosztály anyu apu dude meg én elvonultunk, hogy beüzemeljük az új vezetői telefonhálózatot. szal új számom van.06206654371 ádámé ugyanez csak 72 a vége.
A megbeszélés után hazajöttünk és szokásosan felnéztem facebookra ide-oda.. megnéztem a proiljait a különböző oldalakon.. Lau facebookos falán láttam egy kommentet Khael által, mely új wiwképekről számol be.. gondoltam megnézem milyne képeket tett fel.. semmi különös, pálmafák, uszoda, ferrari... de az egyik képen megakadt a szemem.. a kép címe "az ocean masik vegen valaki var ram".. nos a képen ez a srác áll háttal a fényképet készítőnek, a láthatárt bámulva... ÁÁÁÁ és itt erősödött fel az az érzés bennem, hogy mekkora szemtéláda vagyok. Ők szeretik egymást. és én beleütöttem az orromat. aljas féreg vagyok. és msot fővök a sajt levemben.. de úgy néz ki megérdemlem :S igaz, hogy 3 év rengeteg egy másik ember életéből, de ha ők együtt akarnak maradni akkor nincs jogom elbírálni, hogy márpedig ez nektek nem jó és jobb lenne ha inkább velem járnál. nincs jogom ezt megtenni. pontosabban nem lett volna jogom.
viszont szeretni van jogom. és most úgy érzem élnem is kell vele. nemtudom van e értelme. de asszem megpróbálok türelmes lenni. Nem fogok udvarolni, nem fogok csábítgatni (nagyon :D (komolyan nem )).. meglapulok a háttérben és várok. talán -remélem- az élet (és lau?) majd értékeli tetteim és végre kegyes lesz hozzám egyszer. lassan talán én is kiérdemelném azt, hogy viszontszeressenek... talán
hiányzol </3
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.