Októberben elhívtak egy buliba, ahol megismerkedtem egy iszonyat édes és gyönyörű lánnyal, Laurannával. Nem sokat beszélgettünk, de mint utólag kiderült, nagyon tetszettünk egymásnak. De ez nem csak egyszerű tetszés.. sokkal több ..úgy éreztem ez az a lány akiért megszülettem, akivel el tudnám képzelni az egész életemet. Vonzott az elbűvölő tekintete, az alakja, a stílusa, az egész lénye.
Megkerestem az MSN címét a wiwen. Innentől kezdve elég sokat beszélgettünk msnen.. és ezek a beszélgetések segítettek felismerni, hogy a testi vonzalom mögött sokkal nagyobb dolog rejlik. Értjük egymást, bírjuk egymást, hasonló az érdeklődésünk, mindketten olaszul tanulunk.. stbstb egy a lényeg vonzódunk egymáshoz.
Mondták nekem haverok, hogy van egy barátja.. De engem ez nem zavart, hisz annyira úgy tűnt, hogy akár lehetne is köztünk valami, hisz Ő is úgy érez ahogy én.. Azonban kiderült, hogy igen erős érzelmi szálak kötik őt a barátjához, Kael-hez. Kael távol van. Elutazott. Soká jön vissza. De Lauranna szereti őt és vissza akarja várni.
Ez után volt egy kis kihagyás. Majd ő is eljött a bulimra az őszi szünetben. Már-már sikerült elfelejtenem.. pláne, hogy akkoriban alakulgatott egy kapcsolat KFel, de ahogy megláttam Laurannát teljesen kiment a fejemből minden más. Csak rá tudtam gondolni újra. Olyan jól éreztem magam vele mint még senkivel azelőtt. Vibrált köztünk a levegő. Táncoltunk és jól éreztük magunkat. Nehéz szavakba őnteni azt az érzést .. Senki nem ragadott még magával ennyire. Megmagyarázhatatlan vonzalom.. Ott lebegett köztünk vagy felettünk valami.. úgy éreztem "the world is mine".. De egy kb. fél órás tartózkodás után elment haza. Egész este szarul éreztem magam.. Eleve nem voltam megelégedve a KFel folytatott kapcsolatunkkal és msot még ez is rárakott egy lapáttal..
A buli után újra dumáltunk MSNen, de megint csak arra jutottunk, hogy hiába kínozzuk magunkat.. meg kell próbálni elfelejteni egymást.. Ez valahogy sikerült is.. Hisz elragadt magával egy lány, Bari. Bari eléggé maga alatt volt és úgy vettem észre, hogy szüksége is volt a kedvességre amit én nyújtottam neki. Jól alakultak a dolgok, kezdett formát alkotni az egész. Boldog voltam. De ezen a napon este, amikor hazaértem két-három hét kihagyás után újra felmásztam MSNre, hogy átküldjek valamit Morzsinak.. és ekkor következett be az a dolog aminek nem kellett volna.. A képernő alsó sarkában ezt olvashattam: "Lauranna" üzente: qqcs" és a "történelem" ismételte önmagát.. megint rövidzárlat állt be. Eszembe jutott minden. Elvesztem.
4-5 órán keresztül beszélgettünk, és camoltunk Laurannával.. Leírta, hogy ő is hasonlóképpen érez irántam.. És ő is észrevette azt a szokatlan jelenséget ami kettőnk között áll fenn.. De sajnos ő nem képes tovább lépni, hiszen "nincs oka" szakítani Kaellel, mert végülis Kael és közte nincsen probléma (csak a fél világ :S). Nem akar valakivel csak azért szakítani mert talátl egy jobbat. Amit meg is értenék.. Kértem, hogy találkozzunk hátha segítene a döntésben ha látnánk egymást. Egy óra telefonbeszélgetés után sikerült is megbeszélni egy találkozót.
Szombaton elmentünk a Shirazba vízipipázni és beszéélgetni. Itt is csak az derült ki, hogy nagggyon kellünk egymásnak de az ő köteléke túl erős. Végülis mégiscsak elcsattant egy csók.. Megbeszéltük, hogy akkor járunk.. de kérésére titokban. mert ő nem tud dönteni amíg nem jön haza Kael. Azért ezt gondolom ezt Te is érzed, hogy elég tarthatatlan állapot. Hisz elvileg járt velem, de ha nem tud miattam szakítani Kaellel az már rég rosz.
Én persze reméltem, hogy rendbe jön a dolog.. Reméltem, hogy mellettem dönt.. Reméltem, hogy elégnek bizonyul ez az óriási erővel bíró vonzalom.. Boldog voltam. Leírhatatlanul. Bántott, hogy átgázolok Kaelen, aki nem biztos, hogy megcsalja kit Laurannámat és arra számítottam, hogy amíg kell eltűröm ezt a "másodikságot", mert úgyis belém fog szeretni.. De nem így lett. A sors nem adott időt erre.
A hétfőre megbeszélt találkozóra késve érkeztem (1:1 :P) és amikor hívott már hallottam a hangján, hogy baj van, ráadásul kb 3 másodperccel azelőtt, hogy megláttam az a sor hangzott el egy számban, hogy "The worst day of my life.." .. Be is igazolódott a rossz előérzetem által előrevetített szomorú eset. Átmásztunk a jó meleg mammutba és leültünk egy padra. Itt, a Champion előtt bekövetkezett amitől rettegtem.. Elmondta, hogy ez így nem megy.. Vissza kell várnia Kaelt. És, hogy imád engem. És jobban is tetszem neki mint Kael..és közel nem érzett így iránta mint irántam az első látástól kezdve. és még nagyon sok mindent amit nem szeretnék ide írni. És gyakorlatilag 3 részre van szaggatva a szíve. De úgytűnik nincs más megoldás.. El kell, hogy felejtsük egymást. Mennie kellett külön órára, szóval elindultunk a Moszkva felé.. Mivel a szakítás alatt is több csók elcsattant (ez is mit bizonyít.....) nem fogtam fel, hogy percekkel ezután meg kell váljak tőle. Elbúcsuztunk. Elindult a villamos. Láttam a szemében a könnyeket. és ahogy eltűnt a villamos a láthatárról én sem bírtam tovább. Hazáig bőgtem a BKVn.. kb hülyének nézhettek az emberek..
Csak az járt a fejemben, hogy ez nem lehet. Nem végződhet így ezek után. Batyin vettem egy doboz Blacket, egy felest és egy sört. Megittam a piákat és rágyújtottam. Nem bírtam elfogadni a helyzetet. Megírtam neki, hogy szeretem-- és azt írta vissza, hogy "Én is szeretlek, és sosem feledlek ahogy ezt a pár napot sem. Ne félj.. Szeretlek.." Mondanom sem kell, hogy újra jelentkezett a sírógörcs..fél óra üldögélés után elmásztam haza.
Este annak ellenére, hogy elbúcsuztunk megkerestem MSNen. Egyszerűen nem bírom nélküle. Beszéltünk, de sajnos csak azt hajtogatta, hogy meg kell várnia Khaelt. addig nem tud dönteni. És nem akar nekem fájdalmat okozni azzal, hogy találkozik velem, vagy hogy beszélünk. Azt mondta "pihentetned kell a szívedet"..
De én ebbe nem bírok belenyugodni. El is mondtam neki.. that i wont give up the fight.....És h "Dont even hope you will ever be free of me" mire jött a válasz: "I'd never want it to happen"... Miután nagynehezen elaludtam.. mondanom sem kell kiről álmodtam.. Olyan valósághű volt az álom, hogy szinte éreztem a csókjait a számon. Nem kímélt az élet.. folyton felébredtem.. és minden egyes alkalommal szembesültem a kegyetlen valósággal.
Nem éreztem magamban erőt az iskolábamenéshez... Hogy őszinte legyek a hűtőig is nehéz kimennem.. És most itt ülök. Reggel óta FÁJ!! a szívem. Konkrétan szaggat. Mintha valami a mancsában tartaná és belemeresztené irdatlan karmait..
Lássuk csak mim van. Fájó emlékek armadája; Egy "frissen műtött", 2/3 + 1/3, iszonyatosan fájó szívem; a lelkiismeretfurdalás, hogy fájdalmat okozok egy olyan embernek akit őszintén szeretek (bocsáss meg); és végül egy cseppnyi reményem..
Mert nem adom fel!
Szeretlek, Lau!
[28]
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.