7. óra után megkezdtük az IDTvel a karácsonyivásárt összerakni. a kicsik jöttek 3túl és előntőtték a sok sütivel emg baromsággal az ebédlőt. egy forint nem volt nálam gondoltam csinálok pénzt valahogy.. nos abevételem 207 HUF volt! jeeeeee. mit adtam el? egy kölcsön krét otllat, két zacskót, egy papírfecnit, és Asztrik haszbált papírzsepijét kétszer :D komoly. disz iz biznisz. jíí komón! Dani és Dini pöppet megkésve érkeztek meg.. pont a vásár végén állítottak be, így lecsúsztak a zsíroskenyérbiznisz beindításáról. mármint így, hogy késtek nem tudtak érvényesülni, mivel a kereslet megcsappant.. SEBAJ! benyomtuk Gyurikával, Bonyival, és Bocival az egész kiló kenyeret, disznózsírt, lilahagymát, erőspistát :D... és igen a gumicukor-nyalóka pókembert is! nos de mivel hatan voltunk a pókemberre, Dani elhatározta, hogy katonákat készít a pókemberből, hogy mindenki részesülhessen a pókember fogyasztás örömeiben.. a katonák elkészültek, de Gyuri elhamarkodott "aki megeszi azt a szart kap egy százast" beszólása elszúrta az egészet, mivelhogy vallásunk nem engedte a lehetőség kihagyását rávetettük magunkat a katonákra.. pláne miután a röhögés közben elhangzott h aki a legtöbbet eszi kap egy ezrest :O :D dani belerakta az arcába az egeszet.. pókember falatka kenyéren tálalva.. ehh :D (ha valaki esetleg még nem próbálta volna.. kurvaszar :D) úgyhogy elnökünk most -1200ftban van :D
A suliból kivételesen BKS busszal menekültem.. egyenesen az eurócenterbe, ahol magamhoz vettem apu elkészült karácsonyi ajándékát :) "szeretlek te NEMNOLMÁRIS!" :D (szeretlek apuuuu, te kréjzisrác).. mivel a zsíroskenyér misszió betett gyalog jöttem haza.. az is valami mozgás..
Itthon átmásoltam a posztjaim erre a blogra, mivel kitudódott a címem amivel nincs baj titok szempontból, mert sneki nem ismeri Laut.. node nem akarom, hogy bárki beleolvashasson a gondolataimba!!! pláne nem gréti meg ilyenek :S
Sweetish elhívott péntekre bulizni és valszeg nálam is fog aludni.. Nem tagadom megfordult a fejemben a "búfelejtés" gondolata, de ahogy eszembe jutott Lau és, hogy min megyek át gyorsan ki is vertem a fejemből a félrelépés gondolatának legkisebb morzsáját is.
áááááá! iszonyat hiányzol! úgy szeretném ha megoldódna ez a dolog vagy ki lehetne mosni az emlékeimet. ez így szörnyű! hahh.. majd lesz valahogy <3
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.